Mi az a Számvizsgáló Bizottság (SZVB)?
A közösség
ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a
társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség
gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.
A legalább
egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló
bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az
intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő
jogállásával és felelősségével. Miután a
tulajdonosok közül kerülnek ki a tagok így akár külföldi állampolgár is
elvállalhatja ezt. A
számvizsgáló bizottság szerepe hogy elsősorban ellenőrző tevékenységet lásson
el a Társasház gazdálkodása felett, ezért célszerű, hogy szakmailag is képzett
személyek lássák el ezen feladatot. A
számvizsgálók tevékenységüket általában társadalmi munkában látják el, de
tiszteletdíjat is kaphatnak munkájukért. Ha jól végzi
a számvizsgáló bizottság a működését elkerülhető, hogy a társasház képviselője
a gazdálkodás során visszaéljen. Ha a
Társasháznak nincs számvizsgáló bizottsága –mert nem vállalta el senki- és a
tulajdonosoknak megrendült a bizalma a közös képviselőbe, akkor könyvvizsgáló
igénybevétele indokolt.
A számvizsgáló
bizottság feladatai:
• bármikor
ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését,
havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, A bármikor
ellenőrizheti a képviselő ügyintézést tág keretet biztosít a számvizsgáló
bizottságnak ezért az SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogy milyen módon történik ez
meg. A társasházközösség pénzforgalmának az ellenőrzése egyrészről a társasház
valamennyi bankszámlája feletti ellenőrzést illetve a házipénztár ellenőrzését
jelenti. Amennyiben
azt tapasztalja, hogy hiány keletkezett közgyűlés összehívását kell
kezdeményeznie a bizottság elnökének ennek hiányában az ellenőrzésre jogosult
személynek, a közös képviselőn keresztül amennyiben ez nem történik meg, a
Társasház közgyűlését haladéktalanul össze kell hívnia, és szükség szerint a
jogi lépések döntéséről kell rendelkeznie. Ez arra az esetre is igaz, hogyha ha
az ellenőrzési tevékenységét részben vagy egészben akadályozza a képviseletre
jogosult.
•
véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a
költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat
által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, A
közgyűlésen külön a számvizsgáló bizottság számára biztosítani kell, hogy
véleményét a költségvetésről és az elszámolásról előadja, ennek előmozdítására
a közös képviselőnek át kell adnia az által készített anyagokat, és a
számvizsgálók által feltett és felmerülő kérdésekre még a közgyűlés megtartása
előtt válaszolnia kell. Több
társasház a szervezeti és működési szabályzatában azt választja, hogy kiköti,
hogy a számvizsgálók egy tagja, ellenjegyzésével lássa el meghatározott
értékhatár feletti számlákat. A számlák
között megkülönböztethetjük a havi állandó kiadásokat ilyen a víz, csatorna,
gáz számlák kiegyenlítését. Ebben az
esetben jól nyomon követhető, hogy azok kiegyenlítése megtörtént avagy sem, ha
elmaradás van ott a tulajdonközösség figyelmét erre a tényre fel kell hívni. A társasház
számára egyéb forrásból származó kiadásokat szerződések szerint ellenőrzi,
külön biztonságot jelenthet, hogyha a már kötendő szerződés előtti ajánlatokat
a bizottság elnöke véleményezi.
• javaslatot
tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai
díjazására, A javaslatot
a költségvetés tárgyalásakor indokolás előterjesztésével lehetséges.
• összehívja
a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre
vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. A jogszabály
által biztosított lehetőség attól fontos, hogy esetleges képviselővel szembeni
bizalmatlanság illetve olyan kérdések, amelyeket a közös képviselő nem tart
kívánatosnak a számvizsgáló bizottság elnöke napirendre tűzhet, illetve
tárgyaltathat közgyűlés előtt. A bizottság
elnöke és tagjai kizáró ok: a) akit
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek,
amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem
mentesült, b) akit
ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet
hatálya alatt, c) az a
természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen
tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési
kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a
gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
A társasház
dönthet arról, – úgy mint a közös képviselő esetében – hogy nemleges
köztartozásról szóló igazolást szerezzenek be a tagok illetve az elnök valamint
erkölcsi bizonyítványt.
Erre azért
van szükség mert, az ellenőrzési jogánál fogva a számvizsgáló bizottság sem
jogosult a közösségnek kárt okozni illetve tevékenységét akként
folytatni, hogy az visszaélésre adjon okot. A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét;
döntéseit szótöbbséggel hozza meg. A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház
közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési
szabályzatban kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat
évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése